Én hiszek a csodákban, a hazug szavakban, a szőke hercegben és a fehér lovakban. Hiszek a mesékben, hiszek az érzésben, hiszek a szeretlek összes betűjében.Mind emlékszünk a gyermekkori esti mesékre. A cipő Hamupipőkére illik, a békából királyfi lesz, Csipkerózsika felébred egy csóktól. Egyszer volt, hol nem volt és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Tündérmesék. Amolyan álmok. Csak az a baj, hogy a tündérmesék nem válnak valóra. Azok a mesék, amelyek egy sötét, viharos éjjelen kezdődnek és rettenetesen végződnek, vagyis a rémálmok, azok általában valósággá válnak...amikor szerelmesek vagyunk egy fiúba, és felteszünk egy dedós kérdést, és nem úgy válaszol rá, ahogy a mesékben a szőke herceg a királylánynak, akkor jövünk rá, hogy jobb volt, amikor még hittünk a mesékben.
A mesék végső soron olyan történetek, amelyek arról szólnak, hogy az ember élete során bármikor több lehet annál, mint amit az adott pillanatban éppen él..
Egyszer volt, hol nem volt. Boldogan éltek, míg meg nem haltak. Ezek a mesék csak az álmaink. A tündérmesék nem válnak valóra. A valóság viharosabb, zavarosabb, ijesztőbb. A valóság sokkal érdekesebb, mint boldogan élni, míg meg nem halunk.Felejtsük el egy pillanatra a való világot! Felejtsük el mindazt, amit tudunk! Néha olyanban is hinnünk kell, amit nem látunk: egy álomban, egy regény képzelt világában, ahol az élet következetesebben alakul, és a mesék egyre izgalmasabbak lesznek, mielőtt kialakulna a cselekmény megoldása. De kik vagyunk mi, hogy erőltessük a valóságot? Hiszen sohasem tudhatjuk, hogy a jószerencse angyala mikor kelti életre könyvünk egy lapját, és vet elénk egy kis csodát.
Tudod mikor szűnik meg mesének lenni a mese? Mikor elkezdenek hinni benne.
Mikor valami ilyesmi történik, nincs mit tenni, nincs mit mondani, elárasztanak az érzelmek. Van egy régi kínai mese, mely szerint Isten azért adta az embereknek a fájdalmat, hogy legyen mit megosztaniuk.
Most élsz, most élsz, ébredj álmodból,
és hidd el, hogy hittel a célod nincs is távol,
Készíts lámpást csillagfényből, s légy bátor,
A mese rólad szól, ma is rólad szól!
